Az érsebészet az úgynevezett modern sebészet kialakulásának időszakában kezdett levállni, és önálló tudomány területté fejlődni az 1840-es években. Legfontosabb működési területe az emberi test érhalózatának (a vénák és artériák) megbetegedéseinek diagnózisa, valamint azok gyógyítása. Első sorban olyan érrendszeri rendellenességeket említhetünk itt meg, mint a különböző értágulatok, a trombózis, mélyvénás trombózis, és a visszeresség. Ezeken túl pedig az érsebész olyan érbetegségek gyógyításában is kifejti tevékenységét, amelyek a magas vérnyomásból és a cukorbetegségből eredeztethetőek.